A kormány 3 milliárd 336 millió forintot csoportosított át az önkormányzatok működési támogatásából azok fejlesztési feladataira. A pénz közel felét - 1 milliárd 523 millió forintot - Monor okos város projektjének második üteme kapta.
A fejlesztés után a rendszer sms-üzenetben jelzi többek között a fagyveszélyt, áramkimaradást, vízhiányt, dugulást, segélykérést és a vendégtéri rosszullétet is a helyiségben. A mostani kormányhatározat az átcsoportosított 3 milliárd 336 millió forintból további két nagyobb tételt folyósított. Az egyik a Kistarcsai Emlékhely megvalósítása és a könyvtár létrehozásának előkészítése 434 millió forintból. A másik a Budapest XII. kerület, Normafa Park projekttel összefüggő kisajátítási költségek támogatása 326 millió forinttal.
Mi is okosodunk? Bár nálunk a kezdeményezés még gyerekcipőben jár, örömteli, hogy Magyarország több városa is nyit az okos városok koncepciója felé. Budapest 2017 óta rendelkezik egységes okos város jövőképpel, a XIII. kerület pedig saját Intelligens Kerület koncepcióval állt elő, ami magában foglalja a közterületi parkolási rendszer fejlesztését és a Smart Net közterületi wifi rendszer bővítését is. A fővárosi önkormányzat pedig a tervek szerint 2019 folyamán áll elő új smart city stratégiájával. Vidéken is vannak előremutató projektek: Pécsett a T-Systems Magyarország fejlesztése, egy interaktív utastájékoztatási rendszer működik a helyi járatú buszokon, Szeged pedig a Zöld Város program keretein belül előbb lakossági fórumokat tartott, majd 2016-ban meghirdette a készpénzmentes város és az open data koncepcióját is. Előbbinek köszönhetően már 2017-től elérhető az online fizethető iskolai menza és a bankkártyás fizetési lehetőség a tömegközlekedésben, utóbbi pedig egy publikus, transzparens városi adatvagyont takar, amin keresztül a Smart szolgáltatásokról készült értékelések, elemzések az állampolgárok számára is hozzáférhetők.
Okos életkörülmények Okos életkörülmények alrendszer alatt az élhető várost, a személyes biztonságot és az egészségügyi kondíciókat javító intézkedéseket, a turisztikát, az aktív kulturális, szabadidős és közösségi élményeket fejlesztő programokat, a lakhatás körülményeit javító folyamatokat, valamint az ezeket támogató IKT megoldásokat értjük. Okos emberek Okos emberek alrendszer alatt a tudásgazdaság és a versenyképes munkaerő erősítését, az élethosszig tartó tanulást segítő programokat, oktatásfejlesztést, a kreatív és befogadó társadalom elérése érdekében tett intézkedéseket, például a részvételi tervezést, a co-production és co-design folyamatokat értjük. Városi laborok A Városi Labor egy valós, kísérleti és tesztelő közeg, ahol a felhasználók és a fejlesztők közösen dolgoznak egy-egy szolgáltatás, termék vagy alkalmazás fejlesztésén. A Városi Laborok az Európai Bizottság definíciója szerint olyan PPPP (public private people partnerships) konstrukciók, melyek célja a felhasználó-orientált, nyílt innováció támogatása.
A bevezetés költségei rövidtávon megtérülnek, könnyebbséget jelentve az elkövetkező évek költségvetésének. FENNTARTHATÓSÁG A környezet terheinek csökkentése és az energia megtakarítást elősegítő lépések közelebb visznek minket a városok és régiók működésének hosszú távú megoldásához, az élhető és fenntartható települések kialakításához. A bevezetett okos megoldások jövőállóak, a következő generáció számára természetes lesz használatuk. KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS ENERGIAHATÉKONYSÁG A megújuló energia felhasználásának elvárt növekedésével párhuzamosan az okos irányítási és mérőrendszerek segítségével megvalósítható egy településen belül a káros anyag kibocsájtás csökkentése. Az intelligens közlekedés megvalósításával, a közvilágítás szabályozásának bevezetésével csökkenthető mind az önkormányzati kiadások mértéke, mind a felhasznált energia mennyisége. BIZTONSÁG Az emberek hétköznapjait befolyásoló tényező az őket körül vevő tér biztonsága. Egy település vezetésének is alapvető feladata mind a településen élők és környezetük biztonságának megteremtése, mind az irányítása alatt működő intézmények, vállalatok vagyonának megőrzése.