Ha illettek egymáshoz, párt alkottak. Hogy biztosan értették-e a gyerekek a szó toldalékos alakját, arra kértem őket, hogy mondjanak vele mondatot. 3. Kit válasszak? Itt a kicsiket is bevontam a játékba. Náluk voltak a kérdőszavas kártyák, a másodikosoknál a szavakat tartalmazó kártyák. Miután végignézték a nagyobbak a kicsiknél lévő kérdőszavakat, oda álltak, amelyik toldalék illett az ő szavukhoz. Több jó megoldás is lehetett, de mivel mondatot is kértem, azt tanácsoltam, az alapján döntsenek, hogy melyik formával tudnak a legkönnyebben mondatot alkotni. Nagyon nehéz tananyag ez a másodikosoknak. Hiába van meg a kérdőszó, a toldalék, létrehozzák a megfelelő szót, aztán a mondatba helyezésnél más toldalék kerül az aktuális szó végére. 4. 1 toldalék több szó A táblára felírtam egy kérdőszót. A gyerekek húztak egy-egy kártyát, majd mindenki eldöntötte, hogy értelmes-e az ő szava a kérdésre válaszoló toldalékkal. Aki úgy gondolta, hogy igen, az felállt. Ezután mindenki kimondta a toldalékkal ellátott szavát, a többiek pedig eldöntötték, hogy helyes-e a megoldás, vagy sem.
Nyelvünk agglutináló (ragasztó) jellegének legfőbb letéteményesei a toldalékok, melyekkel olykor egészen hosszú és bonyolult szóalakokat vagyunk képes létrehozni. Bevezető gondolatok A magyar nyelv egyik legszembetűnőbb jellegzetessége az, hogy igen hosszú és tagolt szóalakokkal is találkozhatunk. A szóalakok összetettségéért nagyrészt a toldalékok felelősek, amelyek rendkívül sokféle funkciót töltenek be. A tétel kifejtése A magyar szóalak két részre bontható: szótőre és toldalékra. A morfémák (a legkisebb jelentéssel bíró nyelvi elemek) e két típusa közül az elsőben szabad, kötött és félszabad morfémák egyaránt találhatóak, a toldalékok azonban egyöntetűen kötött morfémák (vagyis önmagukban soha nem képeznek szóalakot, kizárólag más morfémákkal kapcsolódva). A toldalékok – a szótövekhez hasonlóan – lehetnek egyalakúak vagy többalakúak. Egyalakú toldalék például a háromig alak utolsó morfémája ( -ig), míg az ablakban ~ ereszben, a latolgat ~ tereget vagy a folyóhoz ~ tengerhez ~ öbölhöz alakcsoportok a többalakú toldalékokra példák ( -ban/-ben; -gat/-get; -hoz/-hez/-höz).
A képzőknek számos fajtáját ismerjük, elnevezésükben is nagy a változatosság (például arány talan – fosztóképző; marad hat – ható képző; Erzsi ke – kicsinyítő képző; Karnyóné – feleségnévképző); a szerint azonban, hogy milyen szófajú szót hoznak létre, három típust különböztethetünk meg: az igeképzőt ( kacsa ~ kacsá z ik), a névszóképzőt ( Babits ~ babitsos) és az igenévképzőt ( lesz ~ le endő). A képző után állhat képző, jel vagy rag. A jel különféle járulékos jelentéseket tud kifejezni, és jellemző az adott szófajra. Az ige például kétfajta jelet képes felvenni: idő- és módjelet ( befeje z tem – a múlt idő jele; befejez né m – a feltételes mód jele; fejez z em be – a felszólító mód -j jele, ami itt teljesen hasonul a szótő utolsó fonémájához, a z- hez. A főnév felveheti a többes szám jelét ( rozsomák ~ rozsomák ok), a birtokos személyjelet ( rozsomák om), melléknév pedig a fokjelet ( morcos ~ morcos abb) és a kijelölő jelet ( a morcosabb ik). A jel a szótőhöz, képzőhöz vagy jelhez kapcsolódik, és utána állhat jel vagy rag.
a(z) 10000+ eredmények "a szótő és a toldalék" A francia forradalom Keresztrejtvény 6. osztály Történelem A forradalmak és a polgárosodás Európában A házityúk 2 Üss a vakondra 5. osztály Természetismeret Állatok a házban és a ház körül A házityúk Diagram A jó vendéglátós tulajdonságai Anagramma 9. osztály 10. osztály 11. osztály 12. osztály Vendéglátás Vendéglátó gazdálkodás A vendéglátás személyi és tárgyi feltételei A+Z^^ Szórakozás a Bán családdal Földrajz A vendéglátás személyi feltételei Csoportosító Gazdasági ismeretek Ételkészítési ismeretek A vendéglátás személyi és tárgyi feltételei
Mielőtt azt hinnétek, hogy végképp elvesztem ebben a virtuális világban, jelentem jól vagyok, dolgozok ezerrel, csak éppen kevesebb idő jutott a blogolásra. Majd később az okokról is beszámolok. Most viszont itt vagyok, rögtön egy problémával. Annyi év gyakorlattal a hátam mögött, még mindig érnek meglepetések. Ezért is szoktam azt mondani, hogy a tanítás az állandó megújulásról szól. Még ha mindig ugyanabból a tankönyvből tanítanék, a gyerekek mindig másak, mindig más problémák jönnek elő a tanulás során. Mostani osztályomnak (a másodikosoknak) a toldalékolás okoz gondot. Hiába oldjuk meg a tankönyv feladatait, írjuk át a szavak végén a toldalékot színessel, kérdezünk rá, helyezzük mondatba, mégsem tudják. Idegen számukra maga a kifejezés is: szótő, toldalék. Lassan a végére érünk ennek a témának, ki kellett találnom valamit. Pár éve egy turkálóban több tucat kártyát vettem, amit most nagyszerűen tudtam alkalmazni. Etikett papírra nyomtattam szavakat, kérdőszavakat és toldalékokat. Azokat, amiket tanultunk.
A szótő és a toldalék 3 foglalkozás Tananyag ehhez a fogalomhoz: Mit tanulhatok még a fogalom alapján? További fogalmak... 21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3. 1. 1-08/1-2008-0002)
Az egyéni olvasás előnyei között tartjuk számon, hogy a tanulónak erősebb élményt jelent, tartósabb hatású a javító bírálat, ugyanakkor a tanító könnyen ellenőrizheti. Hátránya, hogy nem eléggé gazdaságos, hiszen nem biztos, hogy minden gyermekre sor kerül, valamint előfordulhat az is, hogy a gyengébb szereplés a tanulóra negatív hatású lehet. Az utóbbi ellensúlyozására a tanító általi javítás helyett tapintatos módszerként alkalmazható, ha az osztály – miközben néma olvasással követi az egyénileg olvasó társat – ha hibát észlel, a padon koppintással jelzi azt. Ezt érzékelve az olvasó újraolvasással javíthatja magát. Előnyös ez a módszer abból a szempontból is, hogy fenntartja a többiek figyelmét. Az egyéni olvasás majdnem mindegyik változatánál használható. Az egyéni olvasás változatai: -A tanító felszólítja a gyermeket, és az addig olvas, amíg a tanító nem szól. A hibás rész újraolvasásának minden esetben meg kell történnie. - Lánc- vagy stafétaolvasás: Az első olvasót a tanító szólítja fel, majd mindig az olvasást befejező szólítja a következőt.
A keresés maga történhet nemcsak egyéni, hanem páros munkában is. - Szerepek szerinti olvasás: A kifejező olvasás gyakorlására, a dramatizálás előkészítésére is használjuk. Erre alkalmas szöveg alapján előre kijelöljük a szereplőket és a narrátort. A gyerekeknek sokszor problémát okoz a szereplők illetve a narrátor mondandójának szétválasztása, ezért fokozottan ügyeljünk az ilyen típusú hibák javítására! Megbeszélhetjük azt is, mire kell ügyelniük a hangsúly, a hanglejtés, a hangerő, a tempó vonatkozásában. - Szótagnyelő olvasás: Csak a szavak első szótagját olvassák el a tanulók, a többit "elnyelik". Az értelmes olvasást nem, de a figyelmet fejleszti. - Kihagyásos olvasás: Az előzőhöz hasonlóan az értelmes olvasás fejlesztésére nem alkalmas. A tanító előzetes utasításának megfelelően minden mondatból kihagyják pl. a második vagy harmadik szót. Elképzelhető az is, hogy a szöveg minden harmadik vagy negyedik szavát hagyják ki. Játszható úgy is, hogy nem olvassák a szöveg minden második mondatát.