Mozipremierek Jackass Az új mutánsok Vad erdők, vad bércek - A fantom nyomában Szellemirtók: Az örökség Norm az északi 3.
22 éve közalkalmazottként dolgozom mint dajka. 2018 szeptemberében mehetek nyugdíjba, 60 nap és 20 év után 6 hónap felmentési idő jár. A felmentési időt nem veszem igénybe, hanem ledolgozom, jár végkielégítés? A munkaügyön azt mondták, hogy nem jár mert én akkor nem felmentéssel megyek el, hanem nyugdíjas leszek már másnap. Ha a felét, 3 hónapot le kell dolgozni, arra rendes bér jár? A másik felét munka nélkül tölthetem és ami végkielégítést kapnék azt elosztják erre a három hónapra? Ha nem veszem igénybe a felmentést, akkor dolgozom végig, kapok rendes fizetést, és amikor munkaviszonyom megszűnik 3 hónapra járó összeget, végkielégítés néven megkapok? Diákot rendelhet pár napra, hétre, de akár hónapokra is. Így annyi költsége merül fel, amennyit a feladat ellátása valóban megkíván. DIÁKMUNKA - Mire jó? Megéri? Biztonságos? Kényelmes? Dilemmák a diákmunkával kapcsolatban A közalkalmazott a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó távolléti díjra havonta egyenlő részletekben jogosult.
hatálya alá tartozik. A hatályos Mt. ezt a munkaviszony megszűnésének tényállásaként rögzíti, így az adott esetre a munkáltató személyében bekövetkező változás szabályai nem alkalmazhatóak. Jogszabályi rendelkezés hiányában nincs az átvevő munkáltatónak továbbfoglalkoztatási kötelezettsége és nincs a munkavállalónak lehetősége arra, hogy nyilatkozzon a vonatkozásban, kíván-e a továbbiakban közalkalmazottként az új munkáltatónál alkalmazásban állni vagy sem, azonban az átvevő munkáltatónak lehetősége van arra, hogy ajánlatot tegyen a volt munkavállalónak egy új jogviszony létesítésére és annak elfogadása esetén az érintett személlyel közalkalmazotti jogviszonyt létesítsen. A perbeli esetben a munkáltató az Mt., míg az új munkáltató a Kjt. hatálya alá tartozik, ezért a felperes munkaviszonya az átadás-átvétel időpontjában a felek akaratától függetlenül az Mt. § (3) bekezdése alapján megszűnt. Bár az átadó munkáltató tájékoztatási kötelezettségét elmulasztotta, ez nem eredményezte azt, hogy a felperes munkaviszonya a jogviszonyváltást követően is fennmaradt volna e munkáltatónál, hanem az a törvény erejénél fogva 2014. augusztus 31-ével megszűnt.
A válaszadás időpontja: 2018. november 26. (Munkaügyi Levelek 173. szám, 3440. kérdés) Kérdés: Munkavállalói felmondás esetén hogyan kell kiszámítani a felmentési időre járó munkanapok számát? Egy munkavállalónk felmondási ideje 2018. november 14-én jár le, a munkáltató november 1-jétől november 14-ig felmentette a munkavégzési kötelezettség alól. November 1. munkaszüneti nap, november 2. áthelyezett pihenőnap, november 10. áthelyezett munkanap. November 1-jétől november 14-ig a felmentési időre járó bér számításánál tíz vagy kilenc munkanapra kell számolni a munkabért? Jár-e ebben az esetben a munkaszüneti napra is bér, tehát egynapi alapbérnek megfelelő összeg?
63. § (1) bekezdése d) pontja és (3) bekezdése alapján megszűnt és másnaptól közalkalmazotti jogviszonyra szóló kinevezést kapott. Az alperes a kereset elutasítását kérte arra hivatkozva, hogy a felperes jogviszonya közalkalmazotti jogviszonyként folytatódott tovább. Az elsőfokú bíróság a végkielégítés és a felmentési időre járó távolléti díj megfizetésére kötelezte az alperest, mely határozatot a másodfokú bíróság helybenhagyta. Az alperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Megállapította, hogy a peres felek között nem volt vitatott az a tény, hogy a felperes munkaviszonyban állt az alperessel, s jogviszonyára az Mt. szabályait kellett alkalmazni. Az alperes fenntartója 2014. szeptember 1-jei hatállyal a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ lett és az Nkt. 61. § (1) bekezdése alapján az intézménynél a foglalkoztatottakat közalkalmazotti jogviszonyban kellett foglalkoztatni. Az Mt. § (1) bekezdése d) pontja szerint megszűnik a munkaviszony, ha a jogügylet vagy jogszabály rendelkezése alapján a gazdasági egység az átadótól az átvevőre átszáll, s az átvevő nem az Mt.
A válaszadás időpontja: 2019. február 4. (Munkaügyi Levelek 176. szám, 3498. kérdés) Kérdés: Közalkalmazottunk nyugdíjba vonul (nők kedvezményes, 40 év jogosultsági idővel igénybe vehető nyugdíja). A felmentési idő egészére jár szabadság? A felmentési idő felére mentesítettük a munkavégzési kötelezettsége alól (4 hónap), de szabadságot erre az időre nem számolunk neki. Ezt az Mt. 115. §-a és 55. §-a (1) bekezdésének b)-k) pontjára hivatkozva tesszük meg. Illetve egy 2016-os bírósági ítéletre hivatkozva, melynek értelmében ez a gyakorlatunk helyes. A közalkalmazott hivatkozik egy 2017-es kúriai döntésére, mely szerint jár szabadság a felmentési idő egészére. Álláspontjukat kérnénk, mert jogszerűen szeretnénk eljárni.
Végkielégítésre azonban nem lesz jogosult, ha kedvezményes nyugdíjazását kérte. E tekintetben nem számít, hogy ledolgozza-e a felmentési idejét vagy sem. Hosszú évek óta az a szabály, hogy végkielégítés nem jár, ha a munkavállaló nyugdíjra válik jogosulttá. A közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdés a) pontjában foglalt feltételt (40 év) legkésőbb a felmentési idő leteltekor teljesítő közalkalmazott kérelmezi. Nem jogosult ugyanakkor végkielégítésre a közalkalmazott, ha felmentésére - az egészségügyi okot kivéve - tartós alkalmatlansága vagy nem megfelelő munkavégzése miatt került sor. Nem jár továbbá végkielégítés a közalkalmazottnak, ha legkésőbb a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül [Mt. 294. § (1) bekezdés g) pont], vagy ha a felmentésére a 30. § (4) bekezdése alapján kerül sor. Ez utóbbi kivétel pedig a nők 40 éves kedvezményes nyugdíja.
Erre figyelemmel a munkáltatónak az Mt. § (2) bekezdése alapján a munkavállaló részére meg kellett volna fizetnie a felmentési időre járó munkabért és a végkielégítést. Budapest, 2018. július 11. A Kúria Sajtótitkársága
A felperes 1996. február 1-jétől 2014. augusztus 31-éig állt munkaviszonyban az alperessel, melynek fenntartója egy nonprofit kft. volt. 2014. szeptember 1-jei hatállyal az alperesi intézmény a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartása alá került. A munkáltató 2014. október 30-án kelt intézkedésével 2014. augusztus 31-i hatállyal megszüntette a felperes munkaviszonyát arra hivatkozva, hogy fenntartóváltás következtében munkaviszonya 2014. szeptember 1-jei hatállyal a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban Nkt. ) 61. § (1) bekezdése értelmében közalkalmazotti jogviszonnyá alakult át, felmentési időre járó távolléti díjat és végkielégítést azonban nem fizetett a felperesnek. A felperes keresetében a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt. ) 63. § (1)-(3) bekezdése, illetve 77. § (1) bekezdése c) pontja alapján végkielégítés és felmentési időre járó távolléti díj megfizetésére kérte kötelezni az alperest arra hivatkozva, hogy a munkáltató és közötte munkaviszony állt fenn, ami 2014. augusztus 31-ével az Mt.
Végkielégítés tehát nem fog járni semmiképpen. Vegye csak igénybe a felmentési időt!