Budapest, XVI. Jókai utca 2-4. Budapest, XVII. Pesti út 34. Budapest, XVIII. Thököly út 3. Budapest, XVIII. Nemes utca 16. Budapest, XVIII. Vándor Sándor utca 1. Budapest, XIX. Üllői út 201. (Shopmark) Budapest, XIX. Üllői út 257. Budapest, XIX. Csengő utca 3. Budapest, XX. Igló utca 2. Budapest, XXII. Káldor Adolf utca 3-5. Budapest, XXIII. Bevásárló utca 2. (Auchan) Vidék Abony Kossuth tér 17. Aszód Szabadság tér 2. Baja Tóth Kálmán tér 2. Balassagyarmat Teleki utca 2. Balassagyarmat Leiningen Károly út 29. Balatonfüred Széchenyi István utca 55. Barcs Felszabadulás u. 5. Bátonyterenye Molnár Sándor út 1-3. Bátonyterenye Vasút út 5. Bázakerettye Fő utca 22. 1-3 munkanapon belül átvehető Békéscsaba Andrássy út 37-43. (Csaba Center) Celldömölk Széchenyi utca 5. Csesztreg Rákóczi utca 1. Debrecen Csapó utca 30. (Fórum) Debrecen Széchenyi u. 1. Debrecen Péterfia út 18. (Debrecen Plaza) Debrecen Füredi út 27. (Malompark) Debrecen Csigekert utca 7. 3. Debrecen Mikepércsi út 73/A. Dombóvár Hunyadi tér 27. fsz.
A skót "vörös nászok" azért maradnak meg az emlékezetben, mert szinte elképesztő, amit ezek az események elmondanak nekünk az árulásról és az emberi kapcsolatokról – véli a professzora. A Starkoknak kenyeret és sót ajánlottak a sorozatban, amely a vendéglátás szent törvényeinek védelme alá helyezte őket, vagyis a vendég és a házigazda nem bánthatják egymást. A középkori Európában ugyanez a kenyérrel és sóval kapcsolatos hagyomány élt. A Starkokat azonban megölték a védelem hamis ígérete alatt. Martin nem titkolta: a Vörös Nász valódi eseményeken alapszik a skót történelemből. Az egyik "a fekete vacsora" néven vált ismertté (... ) a másik pedig a glencoe-i mészárlás. Mindkettőnél durván elárulták a bizalmat, megszegték a vendéglátás szabályait, és magukat védettnek hívő férfiakat és nőket mészároltak le. A fekete vacsora Az első esemény, amelyről Martin beszél, 1440-ben történt, csupán három évvel azután, hogy II. Jakab tízévesen a skótok királya lett. Az ifjú Jakab apját, I. Jakabot követte a trónon, miután 1437-ben a Douglas klán befolyásos tagjai megölték.
Ám miután a gyerekneveléssel töltött éveket követően a lány munkát szeretne találni, de tapasztalat híján mindenhol elutasítják, kénytelen ismét szexi fehérneműbe bújni, hogy visszakerüljön a húspiacra. A gazdasági válság azonban a sztriptízbároknak sem tett jót, így alig vannak kliensek, Destiny pedig nemigen jut pénzhez – ekkor találkozik újra Ramonával, és indul be igazán a cselekmény. Ramona, Destiny és még néhány kollégájuk elképesztő összegekkel szedik le a drogoktól teljesen kiütött, gazdag brókereket. Áldozataik azonban nem holmi szerencsétlen balekok, akik rosszkor voltak rossz helyen. Ezeket a férfiakat nem fogja sajnálni senki. Egyetlen jelenet mindent elmond a bár törzsvendégeiről: a Wall Street farkasa az iratokkal érkező titkárnőjét porig alázza és szexuálisan zaklatja azzal, hogy a gépén csak úgy háttérzajnak berakott pornófilmben látottakkal hozza összefüggésbe a beosztottját. És ez nem egyedi eset – a klub többi látogatója is hasonlóan gusztustalan ( "Bántalmazott apuci, azért vagy itt? ")
Értékelés: Rossz Jó Írja be az ellenőrző kódot: Önnek ajánljuk
Kiskamasz koromban fájt először a fejem, talán 10-12 éves lehettem. A második, harmadik alkalom után szüleim orvoshoz vittek, ám édesanyám is migrénes, így nem túl sokáig késlekedtek a diagnózissal. Amúgy is, a leírt tünetekből, már a legelején egyértelmű volt - Máté Krisztina újságíró tapasztalatai a migrénről. Így hát mindenki csak széttárta a karját – úgy tűnt, nincs mit tenni. Ezzel együtt kell élni! – tanultam meg igen korán. Nagyon kínzó volt minden egyes jelentkezése. Fájtak a fények, a hangok. Legtöbbször hányingerrel járt együtt, olykor persze nem is csak ingerrel. Leginkább arra gondoltam, szinte vágytam már rá, hogy szorítsák satuba a fejem! Ha a halántékomnál erősen nyomtam, akkor ugyanis - másodpercekre - enyhült a fájdalom. Kínomban azonban nem voltam egyedül. Szüleim ott voltak velem. Tudtak minden rohamról. Nem is lehetett ez másképp, nem tudtam volna őket kihagyni, hiszen többnyire olyan állapotba kerültem, hogy le is kellett feküdnöm. A "szokásos" menetrend szerint hívták a háziorvost, aki a legextrémebb fájdalmak esetén, amikor a fájdalomcsillapító gyógyszer sem használt, injekciót adott.