A nyugat-nílusi láz legsúlyosabb tünete a komoly idegrendszeri gyulladás, amely agyvelőgyulladást vagy agyhártyagyulladást is jelenthet. A nyugat-nílusi láz diagnózisa A betegség diagnózisát fizikális és neurológiai vizsgálatot követően agyvízvizsgálattal állítják fel. Már az is a gyulladásra utal, ha az agyvízben több fehérvérsejt és fehérje van jelen. Másrészt készül agyi elektromos vizsgálat is, amely az agy lassult működését mutathatja ki, mely az agyödéma miatt alakulhat ki. Míg ezek tehát az idegrendszeri gyulladást bizonyítják, addig a konkrét vírusfertőzést úgy igazolják, hogy a nyugat-nílusi vírus ellenanyagait laboratóriumban kimutatják az agyvízből. A nyugat-nílusi lázat szúnyogok terjesztik, emberről emberre nem terjed a fertőzés A nyugat-nílusi láz kezelése Nem áll rendelkezésre olyan gyógyszer, amely a vírus ellen hatna, így a kezelés csak tüneti lehet. Mivel a fő gondot a kórokozó által kiváltott agyödéma okozza, főleg annak csökkentésére van szükség, ami jellemzően szteroidkezeléssel történik.
Idén nagyon korán, már május közepén beköszöntött a kánikula, s rengeteg volt a csapadék. Ez összefügg a megbetegedések kiugróan magas számával? Kétségtelen tény, hogy 2018-ban nemcsak nálunk, hanem a környező országokban is jóval több megbetegedés fordul elő, mint az elmúlt 5-10 évben. Ennek az oka pontosan nem ismert, de valóban sokan feltételezik, hogy az időjárás idén tavasszal különösen kedvezett a szúnyogok elszaporodásának. Fontos azonban tudni, hogy a nyugat-nílusi vírust olyan szúnyogok terjesztik, amelyek régóta itt élnek Közép-Európában, tehát nem arról van szó, hogy egy eddig ismeretlen, trópusi szúnyogfaj jelent meg. Az általános éghajlat változás hozzájárulhat ezeknek az egyébként Afrikában honos betegségeknek az elterjedéséhez? Itt két szempontot fontos figyelembe venni. Nyugat-nílusi vírusnak hívják ugyan, de ma már tudjuk, hogy nagyon széles körben, a mérsékelt égövben is elterjedt, az elnevezés inkább tehát csak arra utal, hogy ott detektálták először. Ugyanakkor az is tény, hogy az éghajlatváltozással, melegedéssel az úgynevezett vektorok – szúnyogok, kullancsok stb.
A betegséget okozó vírus a flavivírusok közé tartozik. Ellenálló képessége az élő szervezeten kívül kicsi, a környezetben madarak és szúnyogok tartják fenn. A betegség terjesztésében a fő szerepet a szúnyogok játsszák, ezért szúnyograjzások (esőzések) után nagyobb számban jelentkezhetnek megbetegedések. A vírus iránt fogékony a ló, a szamár, a szarvasmarha, a juh, a teve, de akár az ember is. Fontos kiemelni, hogy a vírus nem a fertőzött lóról terjed át az emberre, hanem elsősorban a szúnyogok révén történik. Lovak esetében a betegség lázas általános tünetekkel, illetve agy- és gerincvelő-gyulladás okozta idegrendszeri tünetekkel jár (étvágytalanság, könnyezés, nehezített légzés, majd néhány nap múlva a hátulsó végtagok gyengesége, bénulások, elhullás). A lovak egy része elpusztul vagy a súlyos tünetek miatt szükségessé válik a beteg állatok eutanáziája, más esetekben a tünetek enyhülnek és a beteg állatok idővel teljesen meggyógyulnak. A Nébih Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóságának laboratóriuma idén 64 állattartó telepen állapította meg a Nyugat-nílusi láz fertőzést idegrendszeri tüneteket mutató lovakból szerológiai vagy virológiai vizsgálattal.
Gyógykezelés Fontos szempont a differenciáldiagnosztikai betegség kizárása (pl. : veszettség, Equine Herpes Virus, tetanusz). Felmerülhet a gyanú egyéb, nem fertőző betegségekre is, mint például az E-vitamin, vagy a szelén hiánya, takarmány toxikózis, trauma miatt fellépő idegrendszeri tünetek, izomelfajulás. A pontos diagnózist laboratóriumi vizsgálat segítségével lehet felállítani. Az idegrendszeri tünetek megjelenésekor célzott kezelésre nincs lehetőség, csak a tünetek enyhítésére van mód. Az állatnak nyugodt, ingerszegény környezetet kell biztosítani, vitamin készítmények – immunerősítők – nyugtatók adagolása, fontos a folyadékterápia, az állat testét és szemét takarjuk be. Megelőzés • a szúnyogok tömeges megjelenése előtti vakcinázás • a lovak környezetében meg kell szüntetni a pangó vizeket, hogy a szúnyogok ne tudjanak elszaporodni • nagyobb állóvizekbe halak betelepítése • pázsit elburjánzásának megelőzése • szúnyogmentes környezet biztosítása (az állatokon és a környezetükben inszekticidek alkalmazása) • esti óráktól istállózás • istállóban UV fénnyel kombinált szúnyogriasztók elhelyezése • fontos a telepi higiénia betartása A védőoltás alkalmazásának menete Az oltóanyag inaktivált vírust tartalmazó készítmény.
Az ezektől való elkülönítés klinikai alapon lehetetlen, e mellet nincs is különösebb jelentősége. Konkrét vírus kimutatást általában csak a központi idegrendszeri fertőzések esetében szoktak kórházi körülmények között kérni, ezt is csak azért, hogy más veszélyesebb betegségek kizárásra kerüljenek. Ezért tehát a beteg általános állapota legyen a mérvadó abban, hogy mikor kérünk profi segítséget. Dr. Zsigmond Borbála A cikk megosztását külön köszönjük! 😉 Fotó: Irodalom: 1. WHO 2. CDC 3. A gyermekgyógyászati fertőző betegségek alapelve és gyakorlata
Az agyi elektromos vizsgálat jellemzően elég sokáig mutat kóros képet. A nyugat-nílusi láz megelőzése A nyugat-nílusi láz ellen nincs védőoltás - az egyedüli megelőzési mód a szúnyogok elleni védekezés. Aki egyszer átesik a betegségen - még ha tünetmenetesen is -, védettséget szerez ellene. A nyugat-nílusi láz szövődményei Specifikus szövődménye nincs a nyugat-nílusi láznak, de mint minden vírus okozta idegrendszeri-gyulladásnál, úgy kis százalékban ennél is fokozódhat az epilepsziára való hajlam. A betegeknél a panaszok fennállása alatt amiatt kell folyamatosan követni az EEG-t, hogy az ilyen görcs veszélyét időben észrevegyék. Hasznos tudnivalók A nyugat-nílusi vírus az ember mellett megtámadhatja a madarakat, lovakat, kutyákat és más állatokat is. A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Prinz Gézának, a Dél-Pesti Centrumkórház infektológus, neurológus, pszichiáter főorvosnak. Szeretné megelőzni a betegségeket? Többet akar tudni róluk? Töltse le most a Betegséglexikon applikációt!
A betegséget eddig tizennégy megye 57 településén és a főváros egyik kerületében diagnosztizálták (Budapest, Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Tolna, Veszprém és Zala). Az idegrendszeri tünetek miatt vizsgálatra került és a laboratóriumi eredmények által is igazoltan Nyugat-nílusi lázban beteg lovak 18%-a pusztult el. A többi esetben a lovak javulnak, stagnál az állapotuk vagy tünetmentessé váltak. A Nébih laboratóriumában a lovak mellett madarakat is vizsgálnak Nyugat-nílusi láz fertőzöttségre. Ez év nyarán a fővárosból, Bács-Kiskun, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Pest és Zala megyékből származó madarakból mutatták ki a kórokozó jelenlétét. A fertőzéssel érintett megyék és települések megtekinthetők a Nébih honlapján. A Nyugat-nílusi láz ellen a lovakat megelőző védőoltással, az állattartó helyek környezetében a környezetvédelmi és állategészségügyi előírások betartása mellett végzett rovarirtással, szúnyoghálók alkalmazásával lehet megvédeni.
A fertőzés az észak-afrikai régióból terjedt el, neve is onnan ered, de a világon mindenhol előfordul. Jelenléte ismert a Balkánon, de észleltek nagyarányú jelenlétet Olaszországban is, és okozott már komoly járványt New Yorkban. Hazai jelenléte először 2004-ben került a figyelem középpontjába: akkor egy stewardessnél igazolták a fertőzést egy idegrendszeri gyulladás hátterében. A betegség úgy került látótérbe, hogy a légikísérő Bukarestbe repült, ahol akkor már volt ilyen idegrendszeri gyulladást okozó járvány. Miután az Országos Epidemiológiai Központ a vírust a stewardessnél kimutatta, megnézték a lerakatban lévő vérmintákat is: akkor derült ki, hogy ellenanyaga azokban is nagy arányban jelen van. Ekkor lett egyértelmű, hogy a betegség Magyarországon is nagy számban előfordul, csak korábban ez nem volt ismert. A kórkép előfordulásáról megbízható hazai adatok ma sem állnak rendelkezésre, de a gyakorlatból ismert, hogy míg a kullancs okozta idegrendszeri gyulladások száma mostanában nagyon lecsökkent, addig a nyugat-nílusi vírus kiváltotta gyulladások száma nő.
Miután egyre több szövetben van jelen, eléri a központi idegrendszert. A vírus sokszorozódása függ a hőmérséklettől és a páratartalomtól. Ez a sokszorozódás meleg időjárás esetén két héten belül lezajlik. A megbetegedések száma függ a vándormadarak mozgásától, az időjárástól és a szúnyogok számától. Azonnal kell vizsgálni A betegség állatról állatra nem terjed ezért jogszabály szinten a lovaknál forgalomkorlátozás nincs előírva, de maga a betegség bejelentési kötelezettség alá tartozik. Ha fertőzés gyanúja áll fent, a lótartónak haladéktalanul értesítenie kell a hatósági állatorvost, aki azonnal elvégezteti a térítésmentes szerológiai vizsgálatot, az IgM ELISA tesztet. Heveny fertőzés esetén az IgM ellenanyag koncentráció megemelkedik, majd rövid időn belül csökkenni kezd. Tehát ezzel az eljárással a heveny nílusi láz fertőződöttség jól kimutatható. Betegség gyanúja esetén az állatoknál a kezelést azonnal meg kell kezdeni, hiszen a betegség kimenetele erősen függ a beteg állat ellátásától.
A fertőzés nem minden esetben nyilvánul meg klinikai tünetekben. A lovak körülbelül 10 százaléka mutat idegrendszeri tüneteket, tehát az állatok mintegy 80-90%-a tünetmentesen vészeli át a fertőzést. Azonban a megbetegedett állatok 30%-a elpusztul vagy kényszervágásra kerül, és a túlélő állatok mintegy 40%-ánál súlyos, vagy kevésbé súlyos, de maradandó elváltozások tapasztalhatóak, melyek idővel enyhülhetnek. Az állat teljes gyógyulása akár fél évig is eltarthat. Tünetek A lappangási idő 2-14 nap. Nagyon fontos a kezdeti tünetekre figyelni, hiszen már időben, a fertőzést követő 6-7. napon ki lehet mutatni szerológiai vizsgálattal az IgM ellenanyagot. A klinikai tünetek a fertőződést követően 3-15 nappal hirtelen jelennek meg, melyek eltérő időtartamban és mértékben tapasztalhatóak. Kezdetben: • nem túl magas láz • étvágytalanság • bágyadtság • teljesítmény csökkenés • sántaság • bőr túlérzékenység • kólikás nyugtalanság A későbbiek folyamán: • ataxia, azaz koordinálatlan mozgás • elfekvés • izomremegés • végtaggyengeség • aluszékonyság • fej-nyak izmainak remegése • viselkedésbeli zavarok • az állat segítséggel is képtelen felállni • agresszió • bizonyos arcizmok bénulása • nyelési zavarok • nyelv lógása A tünetek súlyossága az alig észrevehető gyengeségtől, egészen az elfekvésig, vagy akár a teljes tudatvesztésig terjedhet.