Szívós állatok A szakállas agámák bélszorulástól is szenvedhetnek, ha lenyelnek kis köveket vagy nagyobb étel darabokat, amelyek túl nagyok nekik. Ha egy agáma nem könnyít magán rendszeresen, akkor valószínűleg a szorulás a bűnös, és állatorvos segítségére lehet szükség.
Hasuk fehér; egyes fajok hasán több-kevesebb fekete folttal. Életmódjuk [ szerkesztés] Nappali állatok; rovarokkal, gyümölcsökkel és zsenge hajtásokkal táplálkoznak.
FIX 36 900 Ft Állapot: új Termék helye: Budapest Eladó: Kameleonsziget ( 35) Aukció vége: 2020/07/16 06:29:27 Mi a véleményed a keresésed találatairól? Mit gondolsz, mi az, amitől jobb lehetne? Kapcsolódó top 10 keresés és márka Top10 keresés 1. Gyermek jelmez 2. Felnőtt jelmez 3. Lego 4. Légpuska 5. Festmény 6. Matchbox 7. Herendi 8. Réz 9. Hibás 10. Kard Személyes ajánlataink Keresés mentése Megnevezés: E-mail értesítőt is kérek: Mikor küldjön e-mailt? Újraindított aukciók is: Értesítés vége: Szakallas agama (1 db)
A tojások mintegy 3 centiméter hosszúak és 1, 5 centiméter szélesek, tömegük 7–8 gramm. A tojások 28–29 °C hőmérsékleten 75–80 nap alatt kelnek ki; normális esetben 28 órán belül. A kis gyíkok a tojáshéjat apró tojásfogukkal törik fel; a kicsik 7, 5–8, 5 centiméter hosszúak és jóval sötétebbek szüleiknél. Tartása Szerkesztés Egy-két felnőtt állatnak már legalább 120 cm × 60 cm × 60 cm-es terrárium kell. Az agámabébik igen kényesek; felnevelésük nem egyszerű (főleg kezdőknek). A kereskedelemben kapható szakállasagámák között a beltenyésztés eredményeként igen sok a gyengén fejlett, a születési rendellenességgel világra jött, torz alkatú egyed. Az agáma meglepően sokat eszik, különösen fiatal korában. Született idegrendszeri rendellenesség következményeként némely példányok saját lábujjaikat is leharapdálják. A terráriumban nappal 28–35 °C, éjszaka 20–22 °C az optimális. A kis állatok állandó hőmérsékletet igényelnek nappal, jó ha a sütkérező helyen 35 °C-nál melegebb van, de a túlzott hőtől óvjuk.
Szakállasagáma Belföldi szakállasagáma terráriumban Rendszertani besorolás Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek ( Vertebrata) Osztály: Hüllők (Reptilia) Rend: Pikkelyes hüllők (Squamata) Alrend: Gyíkok (Sauria) Alrendág: Leguánalakúak (Iguania) Család: Agámafélék (Agamidae) Nem: Szakállasagáma (Pogona) Hivatkozások A Wikifajok tartalmaz Szakállasagáma témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Szakállasagáma témájú kategóriát. A szakállasagáma (Pogona) a hüllők (Reptilia) osztályának a pikkelyes hüllők (Squamata) rendjéhez, ezen belül a gyíkok (Sauria vagy Lacertilia) alrendjéhez, a leguánalakúak (Iguania) alrendágához és az agámafélék (Agamidae) családjához tartozó gyík nem. Előfordulásuk [ szerkesztés] A szakállasagáma nem az Ausztráliában élő agáma fajokat fogja egybe. Csak 1932 -ben különítették el; korábban ezeket a fajokat az Amphibolorus nembe sorolták. Szakállasagámákat szinte az egész földrészen találhatunk, rendkívül változatos élőhelyeken (az erdőtől egészen a sivatagokig).
Egy szakállas agáma gondozása nem túl bonyolult feladat, ráadásul nagyon szórakoztató állat. Ha elég óvatosan bánsz vele, és odafigyelsz az igényeire, sokáig élvezheted a társaságát. A szakállas agámák nagyszerű házikedvencek. Ez a cikk azzal foglalkozik, hogy hogyan gondoskodj erről az érdekes állatról, és hogy mire számíthatsz, amint a kis állatból felnőtt válik. A szakállas agámák akár 60 cm hosszúra is megnőhetnek. Szakállasnak az állkapcsa körüli jól látható tüskés kinövések miatt nevezik. Ezekből a hüllőkből nagyon jó házikedvenc válik. Kellemes külsejük van, és nem agresszívak az emberekkel szemben, érdekes figyelni őket és játszani velük. Általában tiszták, és könnyű gondoskodni róluk. Általában tiszta állatok A szakállas agáma viselkedése, szokásai Egy szakállas agáma általános élettartama 7 év, szeret meleg és sivatagszerű helyeken lakni. Az a legjobb, ha egy akváriumban csak egy agámát tartasz, mert egymással szemben agresszívak lehetnek. A fiatal szakállas agámák mindig éhesek, és szeretnek naponta többször is enni.
A fajok többsége az erdőszéleket, a sztyeppéket és félsivatagokat kedveli. A molekuláris genetikai vizsgálatok szerint az ausztráliai agámafajok közös őse mintegy 25–45 millió éve válhatott külön az ázsiai víziagáma (Physignathus cocincinus) ősétől. Megjelenésük [ szerkesztés] Legjellegzetesebb testrészük a viszonylag kis pikkelyekkel fedett, széles, háromszög alakú fej. Nevüket a fej oldalán és a tarkó tájékán növő, kicsúcsosodó pikkelyeiről kapták. Izgalmi állapotában nyelvcsontjuk segítségével kifeszítik ezeket, és ekkor pofaszakállra emlékeztető benyomást keltenek. Egyúttal hatalmasra tátják a szájukat, és kivillantják apró fogukat, hogy félelmetes ragadozónak tűnjenek. Szemük kicsi, szemdombjuk kidudorodik, dobhártyájuk jól látható. Az izmos test két oldalán tövissor húzódik végig. Farkuk egyenletesen vékonyodik. Erőteljes végtagjaik éles karmokban végződnek. Színezetük fajonként és élőhelyenként változik, de általában szürkés. Hátuk többnyire sötétebb, szabálytalan alakú foltok tarkázzák.