Például kutat a párja holmijai között, a zsebeiben, vizsgálgatja a fehérneműjét, ellenőrzi a mobilját, az e-maljeit, leselkedik vagy nyomoztat utána, vagyis a másik tudta és belegegyezése nélkül hatol bele annak intim-szférájába. Ha van bizonyíték, akkor is, ha nincs, akkor is vesztesnek és becsapottnak érzi magát. Ekkor már olyan ördögi körbe kerül a szerelemféltő – és a gyanúsított fél is –, amiből önerőből nehéz kitörni. – Miből táplálkozik a féltékenység? Birtoklási vágyból, hiúságból, vagy a státuszvesztéstől való félelemből, önbizalomvesztésből? – Elsősorban az elbizonytalanodásból, az önbizalom elvesztéséből. Sokszor annyi is előhívhatja, ha a szeretett partner figyelme, érdeklődése veszít az addigi intenzitásából, mondjuk azért, mert egzisztenciális gondok nyomasztják. Ez az érzelem szinte egyik percről a másikra ki tud robbanni abból, aki úgy érzékeli, hogy a párkapcsolati pozíciója megrendült. Egyébként a féltékenység intenzitása nagyban függ a partner iránti érzelmek erősségétől.
A megcsalás módjai – A rendelő padlója Sokat beszélgettünk a fiú-lány barátságról, és egyetértettünk abban, hogy van ilyen – a fiú-lány barátság velejárója például, hogy az ember kirakott fenékkel hasra fekszik a rendelő padlójára terített takarón, ha már úgyis véget ért a műszak. Megcsalásom története – Megvan, mi lesz a házasságommal! Ahogy felfelé sétáltunk a hegyen, hosszú hetek óta először éreztem magam jól. Nem gyötörtem magam, nem nyomott semmi. Furcsán könnyű lettem, tán el is szálltam volna, mint egy luftballon, ha nincs kibe kapaszkodni. De volt.
Ha nem kap folyamatos érzelmi visszacsatolást, könnyen a meggyőződésévé válik, hogy ez csak azért lehet, mert a másikat valaki elszerette tőle. Ráadásul azt árulásként, a személye és a kapcsolat leértékeléseként éli meg. A szerelemféltés – extrém esetekben – akár bűncselekménybe is sodorhatja azt, akit sikerül maga alá gyűrnie. Éppen mostanában olvashattunk ilyen indítékból elkövetett gyilkosságokról (egyébként ez nem új jelenség a kriminológiában, hiszen az életellenes bűncselekményeknek majd' egynegyede származtatható vissza szerelmi féltékenységre). Érdekes az is, hogy a pusztító indulatok szinte soha nem a lehetséges, vagy feltételezett harmadikat célozzák meg, hanem a féltékeny fél – aki az esetek többségében férfi – a szerelmét akarja elpusztítani (és ezzel végleg magáénak tudni). A lélekgyógyászat a szerelmi féltékenységgel nem foglalkozott mindezidáig tudományos alapossággal, holott a kóros esetek felismerhetők, kezelhetők, az ebből eredő kapcsolati válságok, sőt a családi drámák is megelőzhetők lennének, mert a beteges féltékenység ma már felkészült – ennek az érzelemnek a természetét ismerő – szakemberek segítségével, pszichoterápiás módszerekkel, párkapcsolati mediációval, sőt akár gyógyszeresen is gyógyíthatók.
A beteges féltékenység nagyon gyakori konfliktusforrás egy kapcsolatban. Általában az jellemzi ezt az állapotot, hogy a féltékeny személy környezete is szenved a féltékeny ember megnyilvánulásaitól: elsősorban attól, hogy a féltékeny ember félelmet érez azzal kapcsolatban, hogy a párja hűtlen hozzá, és talán megcsalja valakivel. De a féltékenység nem csak ilyen esetekben jelentkezhet kóros mértékben. Féltékenységről beszélünk akkor is, amikor a személy valakit rossz szemmel néz, mert fél, hogy háttérbe szorul miatta a párjánál. Beteges? Sajnos elterjedőben van egy olyan szemlélet, amely már-már közhelynek számít, mégis egy nagy tévedést hordoz magában. Az intenzíven megjelenő féltékenységre ma sokan azt mondják, hogy beteges féltékenység. Sokan azt állítják, hogy a féltékenység önmagában egy olyan lelki folyamat, amely betegségnek minősül. Ha egy személy nagyon féltékeny, az beteg. Az én véleményem az, hogy nincs "féltékenység-vírus", nincs "féltékenység-baktérium", ami beteggé tenné a szervezetet.