Annyi mindenért lehetünk hálásak, csak nyitva kell tartanunk a szemünket. 9 LÉPÉS A KEVÉSBÉ STRESSZES ÉLETÉRT Lényeg a belső hozzáállás Fontos boldogságfaktor, hogy mi magunk hogyan viszonyulunk az életünkhöz, milyen magatartással és hozzáállással fordulunk a minket körülvevő dolgokhoz. Azok, akik megengedik maguknak a jót, és olykor jutalmazzák is magukat, sokkal nagyobb valószínűséggel élik át a boldogságot, mint azok, akik állandóan megtiltanak maguknak dolgokat, vagy bűntudattal tudják csak élvezni őket. Ezek egyszerű dolgokban keresendők. Például hagyjuk magunknak, hogy lustálkodjunk kicsit az ágyban hétvégente, halasszuk el a házimunkát néha, vagy együk meg azt a szelet csokoládétortát bűntudat nélkül. Ha pozitív hozzáállással közelítjük meg a dolgokat, a szerencse sokkal könnyebben ránk talál!
A tévhitekkel ellentétben boldogságunknak csupán 10%-át szabják meg a környezeti tényezők, mint például: az anyagi helyzet, az egészség, vagy a külső. [4] Tehát még mindig van 40%, amely fölött hatalmunk van. Ennek a tortacikknek a kihasználtságát gondolkodásunk és mindennapi cselekvéseink befolyásolják. Ezáltal relatíve nagy tér áll rendelkezésünkre, hogy jól-létünket fokozzuk. Ehhez mutatnak néhány lehetséges utat Lyubomirsky gyakorlatai. Mint mondja, nem létezik egyetlen olyan "varázsstratégia", amely mindenkin segítene, mivel az emberek sem egyformák, és különböző igényeik vannak. Ezért ismertet meg velünk 12 változatos módszert, többek között: a hála kifejezését, az optimizmus gyakorlását, a kapcsolatok ápolását.
A szerző összefoglalja és rendszerezi e ködös és megfoghatatlan tárgyban végzett kutatások eredményeit – 470 szakirodalmi hivatkozás van benne! Nem lenne azonban hiteles, ha munkája boldogságát nem osztaná meg velünk: könnyű és öröm olvasni a könyvet nekünk, laikusoknak is. Végülis rólunk van szó! A boldogságról szóló bevezető után tizenkét olyan stratégiát, viselkedést találhatunk, amivel boldogságunkat növelhetjük. Ezt lehet? Igen, lehet. A kutatások szerint az, hogy milyen szintet érhet el szubjektív jóllétünk, vagyis boldogságunk, 50%-ban örökölt adottságainktól, 10%-ban (! ) külső körülményeinktől, és 40%-ban saját viselkedésünktől függ. Az első ilyen praktika a hála gyakorlása. Érthető, hogy ez az alap: arra építkezünk, amink már megvan. Ha számbavesszük, mi mindenünk van, milyen jó események történnek velünk, milyen eredményeket értünk el életünk során, micsoda fantasztikus emberekkel vagyunk körülvéve, vagy milyen értékeket kaptunk régen ismert emberektől, máris jobban érezzük magunkat.
Hogyan legyek boldog? Például nevess! Nehéz előre megmondani, hogy az, amit épp csinálsz, boldoggá tesz-e majd hosszútávon, vagy sem. A Hogyan legyek boldog? kérdésre nem igazán lehet válaszokat adni, hiszen a boldogság roppant komplikált és összetett érzés. A Harvardon azért rájöttek erre-arra Ha valami mégis segíthet kifürkészni a boldogság természetét, az a Harvard kutatása. Az amerikai egyetem folytatta le a valaha készült leghosszabb kutatást, 78 éven át vizsgálták az emberi boldogság titkát. Íme, négy felfedezés, amire rábukkantak. 1. A boldog gyerekkor hatása sokáig kitart A kutatás alapján elmondható, hogy akik boldog családban nőttek föl, a későbbiekben is egészségesebb kapcsolatokat létesítettek. Nem csak a szülőkkel ápolt viszony a jelentős, de a testvérekkel kiépített is. Azok, akik legalább egy testvérükkel szoros kapcsolatot építettek ki, sokkal kevesebb eséllyel lettek depressziósak. 2. A bonyolultabb gyerekkorúak is lehetnek boldogok Azok az emberek, akiknek sok kihívással kellett szembenézniük gyerekként, kevésbé öregedtek boldogan, mint azok, akiknek kiegyensúlyozott gyerekkoruk volt.
Mitől leszünk boldogok? Sajnos nincsen bevált csodaszer a boldog életre, de azt tudjuk, melyek azok a lépések, melyekkel közelebb kerülhetünk hozzá. A megoldás pedig egyszerűen abban van, hogy folyamatosan és tudatosan csináljuk azt, ami bennünk a boldogság érzését előidézi. Mit jelent a boldogság egyáltalán? A szótár szerint a boldogság nem más, mint a belső elégedettség és pozitív hangulat állapota. Orvosi kutatásokból pedig azt is tudjuk, hogy akkor vagyunk ebben a bizonyos állapotban, amikor az agy úgynevezett jutalmazási rendszere aktiválódik. Ez annyira jó érzéssel tölt el bennünket, hogy mindig többre vágyunk belőle. Kutatók szerint a boldogságra való képesség részben genetikusan öröklődik, azonban részben mi is lehetünk rá hatással. Nézzük, hogyan! ÖRÖKKÖN ÖRÖKKÉ 6 tipp, mely közelebb vihet a boldogsághoz A boldogság nem jön magától Viktor Frankl szerint a boldogság mindig valaminek az eredménye, és igazán csak akkor érezhetjük, ha valami számunkra fontos dolgot tettünk. Tehát az, hogy egyszerűen elhatározzuk és azt mondjuk, hogy most boldogok szeretnénk lenni, nem lesz elég, tenni is kell érte.
Egyszerűen úgy fogalmazhatnánk, hogy a valódi boldogsághoz szükség van arra, hogy szeretetet adjunk és kapjunk. "Ha... szeretet nincs bennem, semmi vagyok" – jelentette ki az egyik bibliaíró ( 1Korintusz 13:2). A szeretet tanulható. Vanessának például erőszakos apja volt, aki ivott. Ezért 14 éves korában elszökött otthonról, és nevelőcsaládoknál lakott. Egyszer egy átmeneti szálláson Istenhez könyörgött segítségért. Talán válaszként az imájára egy olyan családhoz került, ahol alkalmazták a mindennapokban azt a bibliai alapelvet, hogy "a szeretet hosszútűrő és kedves" ( 1Korintusz 13:4). A nyugodt környezetnek és annak köszönhetően, hogy ő maga is tanulmányozta a Bibliát, rendbejött érzelmileg, és az iskolában is jobban teljesített. "Addig csak bukdácsoltam, de aztán kezdtem négyeseket, ötösöket szerezni" – mondja. Persze a múlt nyomot hagyott benne, de most boldog házasságban él, és két kislány anyukája. BIBLIAI ALAPELV: "öltsétek magatokra a szeretetet, mert az az egység tökéletes köteléke" ( Kolosszé 3:14).
"Boldog leszek, ha férjhez megyek, és lesznek gyerekeim. " "Boldog leszek, ha lesz saját lakásom. " "Boldog leszek, ha megkapom ezt az állást. " "Boldog leszek, ha... " BENNED is megfogalmazódott már valami hasonló? És meddig tartott a boldogságod, ha elérted a célodat, vagy megszerezted, amit akartál? Egy idő után megkopott? Egy cél elérése vagy valaminek a megszerzése boldoggá teheti ugyan az embert, de ez az érzés valószínűleg nem lesz hosszú életű. A tartós boldogság nem pusztán az eredményeinkből vagy a javainkból fakad. Számtalan összetevőtől függ, akárcsak a jó egészség. Minden ember más. Amitől te boldog vagy, attól más talán nem. És változunk is az életünk folyamán. A bizonyítékok mégis arra mutatnak, hogy vannak dolgok, amelyek szorosan összefüggnek a boldogsággal. Ilyen például az, hogy az ember elégedett, kerüli az irigységet, szeretettel bánik másokkal, és derűlátó marad. Vegyük most nagyító alá ezt a négy területet. 1. LEGYÉL ELÉGEDETT "A pénz... oltalom" – jegyezte meg valaki, aki jól ismerte az emberi természetet.
De a következőket is megfigyelte: "Az ezüstöt szerető ember nem elégszik meg az ezüsttel, sem a vagyont szerető a jövedelemmel. Ez is hiábavalóság" ( Prédikátor 5:10; 7:12). Mit akart ezzel mondani? Azt, hogy bár a megélhetéshez szükség van pénzre, a kapzsiság csak örökös elégedetlenséghez vezet. Salamon király, az ókori Izrael uralkodója, akitől ezek a gondolatok származnak, kipróbálhatta, hogy a jólét és a luxus mennyire járul hozzá az igazi boldogsághoz. "Amire csak szemem vágyott, nem tagadtam meg tőle. Nem tartóztattam meg szívemet semmiféle örömtől sem" – írta ( Prédikátor 1:13; 2:10). Salamon óriási vagyont halmozott fel, grandiózus házakat épített, csodaszép ligeteket és tavakat alakított ki, és sok-sok szolgára tett szert. Amire csak vágyott, megszerezte. Vajon milyen következtetésre jutott? Ez a fajta élet boldoggá tette valamelyest, de csak egy időre. "Minden hiábavalóság volt..., és semmi haszna nem volt" – fogalmazott. Sőt, magát az életet is meggyűlölte ( Prédikátor 2:11, 17, 18).