Előbbi azért fontos, mert így az anyagok felszívódása akár 80%-kal is jobb lehet, utóbbi pedig azért, mert az egyes anyagok (például a réz és a cink; D-vitamin és kalcium; vas és C-vitamin; …) felszívódását, beépülését más anyagok segítik. Ha a raktárkészleteket feltöltöttük (ami azért nem egy – két nap, sokszor akár fél évig vagy tovább is eltarthat), illetve elkezdtük a feltöltésüket, érdemes alaposan kivizsgáltatni magunkat. Ez mind a férfiak, mind a nők esetében fontos, hiszen mindkét nem szervezetében komoly változásokat eredményezhetnek olyan, sokszor észrevétlen betegségek, mint az IR, a hormonális elcsúszások, vagy a hölgyek esetében a PCOS. Ezek mindenképpen orvosi beavatkozást igényelnek, melynek nyomán az esélyeink is drasztikusan megemelkedhetnek. Forrás:
Ha él a világon olyan ember, aki folyton a múltban reked, az én vagyok; ez részben szakmai ártalom, hiszen aki írással foglalkozik, annak bizony könyékig kell turkálnia a saját agyában, véres és csatakos kézzel, mint a sebészorvosoknak. Emlékeket boncolunk, régi beszélgetéseket, helyzeteket próbálunk feleleveníteni, újrajátszani, utólag megoldani, vagy legalábbis kinyerni belőlük a tanulságot – ez viszont már az a rész, amihez abszolút nem kell írónak lenni. Biztos, hogy ti is megteszitek ezt nap mint nap, remélve, hogy a múlt elemzése segít abban, hogy a jövő biztonságosabb legyen, vagy legalábbis más jellegű hibákat kövessünk el. Hasonló a helyzet a még előttünk álló dolgokkal is: a jövőre gondolni látszólag jó, könnyű állapot, hiszen ott bármi megtörténhet, holnap reggel mindent új lappal lehet kezdeni, és ha eddig nem is mentek mindig a legfényesebben a dolgok, majd most, vagyis... majd holnap. Akkor miért van mégis, hogy annyit szajkózzák ezt a hülye Carpe diem! -et, és ami még fontosabb: miért okoz akkora feszültséget a múltba és a jövőbe révedve élni?
Az egyik a tisztán mellérendelő logikai kapcsolat: a tagok közötti viszony ilyenkor kölcsönös jellegű, s több altípusában kettőnél több tagra is kiterjedhet. A következő szintagmák tartoznak ide: a) Kapcsolatos szószerkezet: ezekben a tagok viszonya kölcsönösen egyszerű összetartozást: tér- vagy időbeli kapcsolatot fejez ki; kinn, benn, fenn; jó és rossz; az anya meg gyermeke; szép, sőt gyönyörű; nemcsak ma, hanem holnap is; sem nyáron, sem ősszel; Péter, Pál és János is; stb. b) Ellentétes szószerkezetek: a tagok között ellentétes viszony van: értelmük vagy egyszerűen szemben áll egymással (szembeállító ellentét): ma kevés, holnap sok, vagy az egyiké kizárja a másikénak érvényét (kizáró ellentét): hanem én; dolgozni, nem pihenni; stb. – ezek az ellentétes viszonyok csak kéttagúak lehetnek. c) Választó szószerkezetek: a tagok által megnevezett lehetőségek közül valamelyik választható: hideg, meleg vagy langyos; pénzt vagy életet; vagy most, vagy soha; akár élve, akár halva; stb. A másik nagy csoport a nem tisztán mellérendelő szószerkezetek kategóriája.