(Heteiben vagy évtizedeiben, ez ebből a szempontból mindegy. ) Ijesztő és mámorító ez a magány, pokoli és mennyei egyszerre - az alkotó ember ugyanabban a pillanatban részegül meg az örömtől, hogy íme, létrehozott valamit, mi addig nem létezett, s ami, reményei szerint, érték lesz a nagyobb közösség számára is, és él át szörnyű, szorongató kínokat, hogy tényleg rátalált-e a helyes útra, és hogy milyen magasabb vagy mélyebb erők játékszerévé válik ilyenkor, míg valahogy, voltaképpen önmaga által is felfoghatatlanul, megszületik a mű. És ott a szörnyű kétely rögtön, hogy vajon (holnap, egy év múlva vagy az elkövetkező életében) kerül-e még ilyen ihletett állapotba? Az alkotó tehetség gyötrő és felemelő magánya ez, ezt vágyja és nyögi minden valamirevaló művész. Persze, ennek az alkotói magánynak van egy különös lételméleti paradoxonja. (Ha megengednek nekem ennyi fennhéjázást egy előcsarnokban. ) Az tudniillik, hogy mindez a gyötrődés, pokoljárás és magány kizárólag akkor nyeri el értelmét, hogy közben megszületik a mű, amely pedig azért van - akárki akármit is mond erről - hogy a közösségre hatást gyakoroljon.
A mezőgazdasági hitelszövetkezetekről. Könyvtárának, mely mezőgazdasági és természettudományi munkákból áll, nagy terjedelmű czím- és tárgyjegyzéke (sajtó alá készítve); végre önéletrajza. Források [ szerkesztés] Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Gyászjelentése További információk [ szerkesztés] Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–2002.
Önéletrajz Balogh István Péter 1950-ben született Budapesten. 1979-ben fejezte be a Képzőművészeti Egyetemet, mestere Kokas Ignác volt. A Magyar Alkotó-művészek Országos Egyesületének 1979-, a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének 1995-től tagja. Állandó résztvevője hazai és nemzetközi művésztelepeknek. Alkotásai megtalálhatóak magángyűjteményekben és közintézményekben. ".. István Péter filozófus festő, minden képe egy-egy sűrített létgondolat, amely természetesen a néző megfejtéseire vár. Expresszív, szürrealizmus felé hajló absztrakt képein a mozgás, szín, ritmus eszközével indít el godolatsorokat - így a néző élménye egyfajta koprodukció önmaga és az alkotó között. Újabban a figuratív témák is palettájára kerültek. " Dr. Pogány Gábor művészettörténész Magamról.. magam festeni. Színbeli elképzelésem van, ez a kiindulópont. De hogy a képen pandúr lesz-e vagy betyár, még nem tudom. Egyszer csak kiszól valami a képből, azt igyekszem fülön csípni. Ha sikerül, megindul a párbeszéd közöttünk, és eljön a pillanat, amikor lélek költözik a festékbe.
Nyers és tiszta intenzitási viszonyszám: A tört nevezőjében szereplő sokaságból kiválasztható egy olyan részsokaság, amelyik a számlálóban lévő (értékösszeg jellegű) adattal szorosabb kapcsolatban áll, mint a sokaság más részei. Ilyenkor lehetővé válik megoszlási viszonyszám számítása is (pl. tiszta rész aránya). Összes dolgozó/forgalom (szoros szakmai kapcsolat nincs). Eladó/forgalom (szakmai kapcsolat szoros). (Az eladók aránya. ) Intenzitási viszonyszámok 2. • Leíró sorokból számítjuk • Egy leíró sor egy-egy tagját több intenzitási viszonyszám kiszámításához is felhasználhatjuk • Ugyanaz az adat egyszer lehet viszonyítási alap, máskor pedig a viszonyított adat (csak akkor szabad használni, ha valóságos társadalmi, gazdasági összefüggéseket tükröznek) Intenzitási viszonyszámok csoportosítása • a termelési erőforrásokkal való ellátottságot (különböző erőforrások egymáshoz viszonyított arányát fejezik ki) • a termelési színvonalat (pl. termésátlag) • a termelés hatékonyságát (erőforrás egységre jutó eredmény) kifejező viszonyszámok A lakásállomány megoszlása Forrás: Magyar statisztikai évkönyv 2004, 2005