Rendhagyó filmet mutat be a Duna Televízió egy angol történész-diplomatáról, aki évtizedek óta foglalkozik Magyarország történelmével. Az 1931-ben született Sir Bryan Cartledge tanulmányait Cambridgben és Oxfordban végezte, de elmondása szerint a diplomácia jobban érdekelte, mint a kutatómunka. A szerző Oxfordban és Cambridge-ben végzett történész, aki a Thatcher-kormány idején 3 és fél évet Nagy-Britannia nagyköveteként Budapesten töltött. Annyira megszerette az országot, népét és kultúráját, hogy megtanulta a magyar nyelvet, és 7 év kutatómunkájának eredményeként megírta Magyarország történetét, melyben nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy bemutasson egy nemzetet, történelmével, kultúrájával, történelmet formáló személyiségeivel, azzal a sajátos karakterével, amely a leggyászosabb időkön is átsegítette zivataros történelme során. A szerző "belülről" lát minket, magyarokat, erényeinkkel, hibáinkkal együtt, véleménye gyakran meglepően helytálló, gondolkodásra ösztönző. Hiszen mindig érdekes, tanulságos lehet egy kívülálló barát jobbító kritikája.
Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem
A gazdaság a két világháború között. A magyar társadalom a két világháború között: a "politikai osztály", a zsidók, munkások és parasztok. Oktatás és kultúra 15. Az első fausti egyezség: a jutalom (1936-1941) 398 Sodródás Németország felé (1936-1938), A jutalom (1938-1941) 16. A második fausti egyezség: az ár (1941-1945) 415 Az első részlet. A második részlet. A harmadik részlet. Az utolsó részlet 17. Két hamis hajnal (1945-1956) 447 A demokrácia illúziója. Diktatúra és terror. A vas és acél országa. Rákosi Magyarországa. Az új kurzus. Reakció 18. A forradalom (1956) 478 19. A második kiegyezés (1956-1988) 495 Kádár János. A forradalom leverése és a konszolidáció. Reform. Kádár Magyarországa 20. A Kerekasztal forradalma és a demokratikus Magyarország (1988-1999) 521 Megjelenik az ellenzék. Az MSZMP végjátéka. A Kerekasztal forradalma. A demokratikus Magyarország Uralkodók családfái 543 Jegyzetek 548 Bibliográfia 573 Név- és tárgymutató 585 Nincs megvásárolható példány A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott.
Köszönet A Médiatanács Magyar Média Macenatúra Progjamja által támogatott dokumentumfilmben az angol történész imponáló szakszerűséggel és biztonsággal elemzi a századelő magyar történelmének összefüggéseit, a világháborút, az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó éveit és a Tanácsköztársaságot. És mint kivülálló, de hazánkkal empatikus tudós, ki meri mondani azt, amit történelemkönyveink nyolc évtizede elhallgattak: Magyarország sorsa már a trianoni tárgyalások előtt eldőlt. A film utolsó mondatai: Az a rövid könyv, amit Magyarországról írtam, egy igen tömör fejezettel indul: Magyarország ezer éve és a magyar történelem nagyon rövid summázatát adja. A fejezet első bekezdése így kezdődik: Szerencsésebb népek történetét diadalok és győzelmek szakaszolják. Magyarország történelmét viszont katasztrófák és vereségek. A magyarok erőssége a túlélés és a talpra állás. Köszönjük, Sir Bryan Cartledge! A dokumentumfilm megtekintető június 4-én 16:25-től a Duna World műsorán Előzetes:
Erdély. A királyi Magyarország 6. A függetlenségi harcok arcok (1547-1411) A tizenöt éves háború. Bocskai István és a hajdúk. Az ellenreformáció. Bethlen Gábor, I. Rákóczi György és a harmincéves háború. Felháborodás, összeesküvés, elfojtás. Thököly Imre és a kurucok: felszabadítás és megtorlás. II. Rákóczi Ferenc szabadságharca 7. Habsburg-uralom és nemzeti ébredés (1711-1825) III. Károly (1711-1740). Mária Terézia (174o-178o). Nemesi ellenállás, gazdasági visszamaradottság. II. József (1780-1790). Lipót (1790-1792). Ferenc (1792-1835). Eszmék és emberek. Eszmék és emberek 8. Reform, nyelv és nemzeti szellem (1825-1843) A reformok ügye. A reformerek. A reformok. A nyelv és a nemzet 9. Ellenzék, forradalom és szabadságharc (1844-1849) Az 1848-as forradalom. A szabadságharc lo. A kiegyezés politikája és a dualizmus (1849-1867) Megtorlás és neoabszolutizmus (1849-1860). Kossuth és az emigránsok. A kiegyezés felé. A kiegyezés. Külügyek. A dualizmus politikája (1875-1906) Gazdasági fejlődés a sok gonddal küszködő társadalomban (185o-1913) A modern gazdaság felé.
Bolti �r: 3980 Ft Internetes �r: 3582 Ft (10% kedvezm�ny) El�rhet�s�g: Megv�s�rolhat� Bor�t�: K�t�tt ISBN: 9789639839144 Nyelv: magyar Kiad�s �ve: 2016 Kiad�: Rubicon-K�nyvek Kateg�ri�k: T�rt�nelem, T�rt�nelem / 20-21. sz�zad, Magyar t�rt�nelem Mennyis�g (db): Ismertet� A szerz� Oxfordban �s Cambridge-ben v�gzett t�rt�n�sz, aki Thatcher-korm�ny idej�n 3 �s f�l �vet Nagy-Britannia nagyk�vetek�nt Budapesten t�lt�tt. Annyira megszerette az orsz�got, n�p�t �s kult�r�j�t, hogy megtanulta a magyar nyelvet, �s 7 �v kutat�munk�j�nak eredm�nyek�nt meg�rta Magyarorsz�g t�rt�net�t, melyben nem kevesebbre v�llalkozott, mint hogy bemutasson egy nemzetet, t�rt�nelm�vel, kult�r�j�val, t�rt�nelmet form�l� szem�lyis�geivel, azzal a saj�tos karakter�vel, amely a leggy�szosabb id�k�n is �tseg�tette zivataros t�rt�nelme sor�n. A szerz� "bel�lr�l" l�t minket, magyarokat, er�nyeinkkel, hib�inkkal egy�tt, v�lem�nye gyakran meglep�en helyt�ll�, gondolkod�sra �szt�nz�. Hiszen mindig �rdekes, tanuls�gos lehet egy k�v�l�ll� bar�t jobb�t� kritik�ja.
A két háború közötti időszak, a világháborús részvétel; Bethlen István, Horthy Miklós vagy éppen Nagy Imre történelmi szerepének értékelése a hazai tudósokat is megosztja. ) Amikor – első pillanatra legalábbis – elfogulatlan külföldiek írnak a magyar történelemről, sokszor még a felületes szemlélő is úgy érzi, e megnyilatkozások sztereotípiákat ismételgetnek, felületesek, és leginkább csak arra szolgálnak, hogy alátámasszanak valamilyen politikai nézetet. Ha kezünkbe vesszük Bryan Cartledge: Megmaradni – A magyar történelem egy angol szemével című kötetét, már a könyv terjedelme is arra int, hagyjuk magunk mögött előítéleteinket, hiszen aki fáradságot nem kímélve elvégez egy ekkora munkát, annak rossz szándékai nem lehetnek. Cartledge volt James Callaghan és Margaret Thatcher miniszterelnökök tanácsadója is, diplomataként 1980 és '83 között Magyarországon, 1985-től 1988-ig pedig a Szovjetunióban szolgált, mint az Egyesült Királyság nagykövete. "A történész maga is része a tanulmányozott folyamatnak, csak abból a nézőpontból tekinthet rá, amelyet a jelen pillanatban elfoglal" – írja Robin G. Collingwood (1889–1943) A történetírás elmélete című meghatározó művében.