A könyv végén pedig nemcsak gyakorlati tippeket olvashatunk arra nézve, hogyan tegyük a mozgást még jobban a hétköznapok szerves részévé, de egy fogalomlistával is találkozhatunk, amely a bonyolultabb agyi, illetve testi folyamatokat magyarázza meg újra, így nem kell félnünk, ha például nem emlékszünk arra, miért is felelős a hippokampusz. Ha csak egy könyvet választotok a listáról, ez legyen az. ✽✽✽ 2. Scott Jurek és Steve Friedman: Futni, enni, élni A nyár olvasmányélményei közül abszolút kiemelkedett ez a kötet, még most is eszembe jut a rengeteg izgalmas történet Scott Jurek életéből. Bár ismeretterjesztő könyvként van kategorizálva, senki ne egy száraz leírásokkal teli kötetre számítson. Scott Jurek nem más, mint egy híres ultrafutó, akinek egészen a kezdetektől megismerhetjük az életútját, egészen a napjainkig. A legizgalmasabb versenyeiről is beszámol az olvasóinak (pl. a Halál-völgyben és életveszélyes gleccserek közt megtett távokról), amelyeket nagyon élénken sikerült megtennie: miközben a történeteit bújtam, úgy éreztem, hogy én is részese lehetek a versenyeknek, sőt, én vagyok az, aki megküzd a szeszélyes anyatermészettel, az emberi test véges határaival és a futó legnagyobb ellenségével, a saját elméjével.
Bár Murakami Haruki már profibb sportolónak számít (teljesített ultramaratoni távot, triatlont, és számos maratoni távot is), mégsem tűnt számomra távolinak, megfoghatatlannak a lénye, hiszen beszámolt a kételyeiről, nehézségeiről, amelyek a futás közben merültek fel számára. Én úgy gondolom (vagy legalábbis nálam úgy áll a helyzet), hogy sokkal jobban tud motiválni egy olyan ember, aki nem csak a tökéletes életét és mindennapjait mutatja meg az embereknek. Néha sokkal jobban fel tud az tölteni, ha látom, hogy más is küzd nehézségekkel, de azokon még is túl tudott lendülni, felhasználva a saját erejét és kitartását. Személy szerint ezt kaptam én ettől a kötettől, de biztos vagyok benne, hogy sokan mások is így gondolják, akik már kézbe vették a Miről beszélek, amikor futásról beszélek? című rövid memoárt.
Mit tehetünk, ha hosszabb időt egyedül töltünk, ráadásul időnk nagyobb részét a lakásunkban töltjük? Itt is nagyok lehetnek az egyéni különbségek. Van, aki élvezi, hogy szabadabbá vált az időbeosztása, és átmenetileg belassultabban él (megnézi azokat a filmeket, elolvassa azokat a könyveket, amiket már régen szeretett volna, elkészít 1-1 nehezebb receptet stb. ). Akik hajlamosabbak a szorongásra, pánikra, azoknak segítség lehet, ha egy konkrét napirendet vezetnek be, ez megnyugtató kontrollérzést nyújthat. Ügyeljünk a fokozatosságra, el lehet kezdeni napi 15-20perccel is a tornázást és fokozatosan lehet növelni az időt, intenzitást. Kereshetünk videókat, melyek egy komplett, szakember által összeállított edzésterv kipróbálására is lehetőséget adnak. Ha ki kellene emelni egy fő gondolaívet az Edzett agy című könyvből, melyiket választanád, melyikkel tudsz teljes mértékben azonosulni? Az egész könyv nagyon tetszett de Az igazi boldogságpirula című fejezettel tudok legjobban azonosulni, szakemberként és magánemberként is igazolhatom az ott leírtakat.
Ha megfogalmaztuk a célt, a sportszakemberek már nagyon széles választékkal tudnak nekünk segíteni, kísérletezzünk bátran, így biztosan megtaláljuk, amiben igazán jól érezzük magunkat! A kitartás is fontos tényező, ugyanakkor, ha nem élsportolónak készülünk, mi az az ideális edzés mennyiség, amit érdemes tartanunk? Az egészségmegőrzéshez, szív- és érrendszeri megbetegedések minimalizálásához már a napi fél óra séta is remek. Ilyenkor nagyobb részt szinten tartásról beszélhetünk, a súlygyarapodást fékezzük, az öregedést lassítjuk, picit eddzük a keringési- és légzőrendszert és persze fitten tartjuk vele memóriánkat is. Van, aki heti 3x 1-1. 5 órás mozgást javasol, könnyű vagy közepes intenzitású sportokkal (például kerékpározás, kocogás, pilates, jóga, könnyebb fitness órák), ami hatékonynak mondható egészségmegőrzés szempontjából. Érdekes eredmény, hogy a heti 3×2 óra mozgás kevésbé hatékony, mint a 6x 1 óra! Arról még nem beszéltünk, hogy az izoláltság, az elkülönülés is próbára teheti a stressztűrő képességünket.
Ezzel a Hippokratésztől származó idézettel indul a fejezet: "Ha rossz a kedved, sétálj. Ha utána is rossz a kedved, sétálj még egyet. " Tehát a szorongásos, depresszív megbetegedések számának növekedésével összefüggésbe hozható a mozgáshiány, de ha megértjük és megtapasztaljuk a mozgás hangulatjavító hatását, talán többen fognak a jövőben tudatosabban mozgással, sportolással tenni saját testi-lelki jólétükért. Ezáltal egészségesebb életvezetési mintát adhatunk tovább a következő generációknak is. Sárosi Kinga
Összefoglaló Szorítsd ökölbe mindkét kezed, és tedd őket össze. Ekkora az agyunk. És mennyit nyom? Nagyjából, mint egy liter tej. Gondolj csak bele: minden, amit valaha éreztél vagy átéltél, ilyen kis helyen elfér! Sőt: az összes tulajdonságod, tudásod és emléked is. Míg testünk többi szervének mechanizmusait jó ideje ismerjük, agyunk sokáig rejtély maradt. Az utóbbi néhány évtized új módszereinek köszönhetően azonban az agykutatásban is hatalmas áttörést sikerült elérni. Kezdjük megérteni, pontosan hogyan működik az emberi agy, és bátran kijelenthetjük, nem csupán egy szerv a sok közül: az agyunk mi magunk vagyunk. Agyunk egészsége szempontjából kevés dolog fontosabb, mint a testmozgás. Lesz egy plusz "agyi sebességünk", amibe például akkor kapcsolhatunk, ha nagy káoszban kell figyelnünk, vagy nyugodtnak kell maradnunk annak ellenére, hogy a tekervényeink maximális sebességen forognak. Ráadásul, a testmozgástól okosabbak is leszünk. Furcsán hangzik, ugye? Ebben a könyvben elmondom, mit művel agyunkkal a testmozgás.
Sportold magad okosabbá! Hogyan növeli az agyad teljesítőképességét a mozgás? Létezik biztos módja annak, hogy egyszerre csökkentsük a stresszt és a szorongást, és fejlesszük a memóriánkat? Hogy növeljük az IQ-nkat, de lassítsuk az öregedést is? Hogy kreatívabbak legyünk és javítsuk a koncentrációs képességünket? Igen: a mozgás! A modern agykutatás minden eddiginél több bizonyítékkal szolgál a testmozgás szellemi képességeinkre gyakorolt rendkívüli hatásáról. Az edzés jobban optimalizálja szellemi működésünket és egészségünket, mint a sudoku- vagy keresztrejtvényfejtés. Nincs ennél hatékonyabb drog, gyógyszer vagy étrend-kiegészítő. Ráadásul nem csak az egészségünket, életerőnket, hangulatunkat és szellemi képességeinket javítja. Anders Hansen könyvéből többek között kiderül: Miért a mozgás a legjobb orvosság a demenciára? Milyen mozgásfajták alkalmazhatók depresszió ellen? Hogyan segíti a mozgás a gyerekek, és kifejezetten az ADHD -sok koncentrációját? Miért lehetnek jobbak a sportoló gyerekek matematikai és szövegértési készségei?
A tavalyi év során rengeteg olyan kötetet kerítettem sorra, amelyek a sport, de főleg futás köré szerveződnek. Bár ezek nem a szerethető karaktereikről és az izgalmas cselekményről híresek, hihetetlen sok mindent tanultam a testem működéséről és a mozgás jótékony hatásairól. Ezek a (sokszor személyes hangvételű) történetek mind arra ösztönöztek, hogy még aznap, vagy a következő nap felvegyem a futócipőmet, és menjek el egy kicsit mozogni, akár volt hozzá kedvem, akár nem... Hatalmas motivációt kaptam tőlük, és az olvasásuk óta is azt vettem észre, hogy kitartásom nemhogy csökkent volna, hanem egyre jobban nőtt a futások számával. Tehát kijelenthetjük azt, hogy ezek a könyvek betartatják velünk az újévi fogadalmainkat, amelyek általában február végére titokzatos módon eltűnnek? A válaszom igen, ennél jobb motivátorokat keresve sem találhatunk... ↓↓ 1. Anders Hansen: Edzett agy A 2020-as évet két hihetetlen ütős könyvvel indítottam: az egyikről már született bejegyzés, a másik pedig nem más, mint az Edzett agy.