30-ig teheti meg. 19KIVA Bevallás a kisvállalati adóról és egyéb kötelezettségekről (társasági adó, innovációs járulék, osztalék utáni adót kiváltó adó, energiaellátók jövedelemadója) (elszámoló bevallás) A 140/2020. 30-ig teheti meg. 2049 Bevallás a 2019. évben kötelezetté váló adózók innovációs járulékelőlegéről 19HIPA Bevallás a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén A 140/2020. 30-ig teheti meg. 1994 Bevallás a reklámadóról, adóelőleg-kiegészítésről, reklámadó-előlegről, valamint a reklám-közzététel megrendelőt terhelő kötelezettségéről 20KISKER Bevallás Járványügyi Alap feltöltését szolgáló kiskereskedelmi adóról és adóelőlegről TAONY Június 5. K100 Az adókedvezményre jogosító igazolást kiállító szerv adatszolgáltatása a tartósan álláskereső, a gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, valamint legalább 3 gyermek után járó családi pótlékban részesülő magánszemély részére kiállított igazolásról Június 11.
A béren kívüli és az egyes meghatározott juttatások esetén nem alkalmazható az a szabály, hogy amennyiben a 2016-ra járó juttatást 2017. január 10-éig átadják, átutalják, akkor az 2016-ban megszerzett jövedelemnek minősül. Ez a rendelkezés csak az előző évre vonatkozó munkabérre, jutalomra, valamint a társadalombiztosítási kifizetőhelynek minősülő munkáltató által kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátásokra vonatkozik. Hozzon ki többet az Adózónából! Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink: További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink
Az összes közteher mértéke így a béren kívüli juttatások esetében 34, 22 százalék, az egyes meghatározott juttatások esetében pedig 43, 66 százalék [szja-törvény 70-71. §], az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 3. § (1) bekezdése]. Szűkül a munkáltató által adható béren kívüli juttatások köre. 2017. január 1-jétől béren kívüli juttatásnak minősül az éves keretösszeget – 100 ezer forintot – meg nem haladóan adott pénzösszeg, valamint a Széchenyi Pihenő Kártya szálláshely alszámlára legfeljebb 225 ezer forint, vendéglátás alszámlára legfeljebb 150 ezer forint, szabadidő alszámlára pedig legfeljebb 75 ezer forint összegben adott juttatás. A 2017-ben alkalmazandó keretösszegek az alábbiak szerint alakulnak: A pénzjuttatás éves keretösszege egész éves foglalkoztatás esetén 100 ezer forint. Az adóévben a keretösszeget meghaladó összegű pénzjuttatás a felek közötti jogviszonynak megfelelően, munkavállaló esetében bérjövedelemként, társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja esetében pedig nem önálló tevékenységből származó jövedelemként válik adókötelessé, és járulékalapot képező jövedelemmé.
Amennyiben a SZÉP-kártya esetében a juttatás önmagában meghaladja a rekreációs keretösszeget, akkor a limiten felüli rész már egyes meghatározott juttatásként adózik, amelyre 2019. július 1-től 38, 35 százalék közteher rakódik. További béren kívüli juttatások: a szakszervezet által a tagjának, a nyugdíjas tagjának, az említett magánszemélyek közeli hozzátartozójának, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét (161. 000 forint) meg nem haladó rész; a szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezet magánszemély tagja részére a szövetkezet alapszabályában foglaltaknak megfelelően az adóévben nem pénzben juttatott - egyébként adóköteles - jövedelem együttes értékéből személyenként a minimálbér havi összegének 50 százalékát (80. 500 forint) meg nem haladó rész. *A béren kívüli juttatáson belül a SZÉP-kártya járulékterheinek átmeneti csökkentéséről, keretösszegeinek változásáról szóló 140/2020.
törvény (Gyftv. )
bölcsődei, óvodai szolgáltatás, bölcsődei, óvodai ellátás, ideértve azt is, ha a kifizető a bölcsődei, óvodai szolgáltatás térítési díját a magánszemély nevére kiállított számla alapján téríti meg, és például a kifizető, külföldi székhelyű jogi személy, egyéb szervezet által biztosított személygépkocsi magáncélú használata, továbbá azzal összefüggésben úthasználatra jogosító bérlet, jegy juttatása.