A szemhéj bőre alatt apró faggyúmirigyek gondoskodnak arról, hogy pislogáskor a szemhéj könnyen csússzon el a szemfelszínen, illetve hogy a könnyünk ne párologjon olyan gyorsan. A mirigyek kivezetőcsövecskéi a szemhéj széli pillaszőrsor mentén nyílnak, ide ürül a faggyú. Ha ezek a csövecskék bármi miatt elzáródnak, akkor a folyamatosan termelt váladék nem tud ürülni, bennük baktériumok szaporodhatnak el, majd a mirigy begyullad. Az ilyen heveny gyulladást árpának nevezzük, mely bárkinél előfordulhat, és általában teljesen ártalmatlan. Kisgyermekeknél is gyakran előfordul, sokszor felső légúti fertőzések után. Vannak olyan csöppségek, akiknél gyakran ismétlődik ez az állapot, sőt egyszerre akár több kis árpa is megjelenhet. Típusos tünetei: a szemhéj pirossá, duzzadttá, fájdalmassá válik, s a vizenyőtől alig tudja kinyitni a kicsi a szemét. Könnyezhet, sőt szúrhat is a gyermek szeme. Gyógyítása Általában antibiotikum-tartalmú szemcsepp vagy kenőcs mellett párakötés alkalmazását javasolja a szakember, hogy a váladék könnyebben kiürülhessen.
Együnk tojássárgáját, vajat, belsőséget, valamint sárga, narancssárga, piros vagy sötétzöld zöldségeket, gyümölcsöket. Ezek sok béta-karotint tartalmaznak, amelyet szervezetünk A-vitaminná alakít át. Mikor nem árpa az árpa? A jégárpa – megnagyobbodott, elzáródott faggyúmirigy a szemhéjon – az első néhány napban ugyanúgy néz ki, mint az árpa, később azonban nagyobb lesz, és nehezebben múlik el. Onnan tudjuk, hogy nem közönséges árpáról van szó, hogy távolabb helyezkedik el a szemhéjunk szegélyétől, és nagy valószínűséggel kemény, fájdalommentes, kör alakú duzzanattá alakul. Általában rendszeres meleg borogatás hatására visszahúzódik. A hő felolvasztja a megkeményedett faggyút, és lehetővé teszi, hogy távozzon a szemhéj pórusaiból. Ha azonban egy héten belül nem látunk javulást, érdemes orvoshoz fordulni, és szteroid-tartalmú krémet vagy antibiotikumot felíratni, amely elősegíti a gyógyulást. Bizonyos esetekben az orvos kisebb sebészeti beavatkozást is javasolhat a jégárpa eltávolítására.
A borogatást dobjuk a szemétbe, vagy mossuk ki nagyon forró vízben, mielőtt újra felhasználnánk, máskülönben visszafertőzhetjük a szemünket. A meleg borogatást áztassuk a fertőzés ellen védő körömvirág-teába. Tegyünk 2 kiskanálnyi szárított körömvirágot egy edénybe, adjunk hozzá 2 pohárnyi forrásban lévő vizet, hagyjuk 20 percig állni, majd szűrjük le. Főzzünk keményre egy tojást, vegyük ki a forró vízből, bugyoláljuk tiszta ruhába, és helyezzük a szemhéjunkra. Tovább megőrzi a hőt, mint a vizes borogatás. A forró burgonya is beválik. Mikrohullámú sütőben melegítsünk meg egy burgonyát, vágjuk félbe, és rongyba bugyolálva tegyük a szemünkre. Hosszú ideig meleg marad, így nyugodtan lepihenhetünk. Védekezés a baktériumok ellen Immunrendszerünk erősítése és a fertőzést okozó baktériumok legyőzése érdekében szedjünk kasvirág-kivonatot naponta 3-4 alkalommal addig, amíg az árpa el nem múlik. Együnk naponta egy gerezd fokhagymát. Talán nem a kedvenc fűszerünk, de erős antibakteriális hatását leginkább nyersen tudja kifejteni, ezért összezúzva keverjük salátákba, szószokba vagy öntetekbe.
A tünetek hátterében nemcsak gyulladás, hanem egyéb súlyos elváltozás is állhat! Az idejében felismert és szakszerűen kezelt gégegyulladás általában veszélytelen, szövődménymentesen gyógyul. A gyermekkori, lepedék és álhártya-képződéssel járó gégegyulladás azonban súlyos légzési nehézséget, életveszélyes állapotot idézhet elő.
Száraz gyulladás esetén a nyáktermelődés csökken. Tünetei: köhögés, rekedtség, torokkaparás, nyelési fájdalom, láz, gennyes váladékképződés, rossz közérzet, nehezített légzés, légszomj. Mivel a gégegyulladás a hangszalagokat is érinti, igen fontos a szigorú "hangdiéta". A beteg nem beszélhet, legfeljebb suttoghat. A nyálkahártya duzzanata gyulladás- és ödéma csökkentő gyógyszerekkel mérsékelhető. A köhögéscsillapító gyógyszerek mellett a kamillás inhalálás, a meleg mézes tej, a meleg limonádé is csökkenti a köhögési ingert és a gége szárazságérzetét. A kisgyermekek esetében lepedőkből "gőzsátort" készíthetünk. Bakteriális eredetű gyulladás esetén antibiotikus gyógyszerek adása is javasolt. A magas láz lázcsillapítókkal és hideg vizes borogatással csökkenthető. A gégegyulladás megelőzése érdekében mellőzzük a dohányzást! Lehetőleg ne tartózkodjunk tartósan szennyezett, száraz, poros, káros anyagokkal telített levegőn! Torokfájás, torokkaparás, légzési nehézséget okozó torokduzzanat, köhögés esetén feltétlenül forduljunk orvoshoz, mert a kezeletlen akut gégegyulladás krónikussá válhat.
Eltűnhet magától, de előfordul, hogy csak orvos tudja eltávolítani – mi az árpa, hogyan keletkezik, és miért? Az árpa nemcsak egy növény, amit mindenki ismer: egy kicsi, gyulladásos tályog neve is, amely a szemet érinti. A szemhéj szélén jön létre, ezért nagyon bosszantó lehet. Ráadásul egyszerre több is kialakulhat. Lehet belső és külső árpa, aszerint, hogy a szemhéj melyik oldalán jön elő. A bőrrel fedett külső felszínen is zavaró, de a szemgolyó felőli belső oldalon végképp. Betegségről van szó, ami a mindennapokban is zavarhatja az embert. De mitől jön létre az árpa? Egy bakteriális fertőzés eredménye, mely az olajtermelő mirigyeket érinti. A kórokozó neve Staphylococcus aureus. Mivel a bőr gyulladásos folyamata ez, gyakori a cukorbetegséggel küzdőknél. Előjöhet, ha legyengül az immunrendszer, vírusfertőzés lép fel. A rossz higiénés körülmények hatására, valamint akkor is létrejöhet árpa, ha gyakran dörzsöljük a szemünket, főként piszkos kézzel. Gyermekeknél is kialakulhat, általában felső légúti hurut velejárójaként.
Nőknél a sminkhasználat eltúlzása is eredményezheti. Az árpa tünetei nem észrevehetetlenek, hiszen a szemhéj pirosodik, megduzzad. Amennyiben előrehajolunk, lüktető érzés tapasztalható. Bepirosodhat a kötőhártya is, a szemhéjakon göb keletkezhet, sőt váladék is jöhet a szemrésből. Ha külső árpáról van szó, ez látványos – de a terület érzékeny is, hiszen az árpa a szemhéj széle alatt van. Ez a ritkább változat, a szemhéj külső felén levő Zeiss, illetve Moll-mirigyek gyulladásáról van szó. A belső árpa a szemhéj belső felületén keletkezik, a Meibom-mirigyek gyulladása vagy hordeolum. Ez védettebb helyen van, nem mindig vehető észre. Ellenben a beteget olyannyira zavarhatja, hogy a látása homályos lehet. Kitapintani lehet, kemény és ruganyos. Fájdalmas, de később puhábbá válik. Van rá esély, hogy az árpa magától eltűnik: kifakadhat, ennek előjelei is vannak. Ahogyan a pattanásoknál, egy gennycsap jelenik meg, amely előbb-utóbb kifakad. Segíteni lehet házi praktikával, hogy a genny beolvadjon és ez mielőbb megtörténjen: tegyünk rá egy meleg és nedves borogatást, kötést, amely párásan tartja a környezetét.
A megelőzés ereje Ha hajlamosak vagyunk az árpára, naponta egyszer mossuk meg a szemhéjunkat, hogy tisztán tartsuk a tüszőket. Egy rész babasampon és tíz rész meleg víz keverékébe mártsunk tiszta vattát, majd töröljük át lehunyt szemhéjunkat. Mindkét szemünkhöz használjunk új vattadarabot. Néhány naponta alkalmazzunk meleg borogatást a szemhéjunkra, hogy megelőzzük a tüszők eltömődését. Elkerülhetjük a tüszők elzáródását, ha mindennap beveszünk l evőkanál lenmagolajat vagy 2 lenmagolaj-kapszulát. Ha tiszta lenmagolajat fogyasztunk ugyanilyen célból, keverjük salátákba, vagy csurgassuk kenyérre, de ne főzzük meg. Hő hatására ugyanis elbomlanak a jótékony tápanyagok. Annak érdekében, hogy megakadályozzuk az árpa kiújulását, illetve a fertőzés átterjedését családtagjainkra, mossunk rendszeresen kezet, és ne nyúljunk a szemünkhöz. Ne használjunk közös törülközőt vagy mosdókesztyűt, és cseréljük gyakran a törülközőnket és a párnahuzatunkat. Az árpa kialakulása az A-vitamin hiányát is jelezheti.
Gyakori árpa vagy jégárpa megbetegedés esetén felmerül a cukorbetegség gyanúja, ezért ilyenkor vércukorvizsgálat javasolt. Gégegyulladás (laryngitis) A gégét bélelő nyálkahártya, illetve a gégét alkotó porcok, izmok és szalagok gyulladásos megbetegedése. Bakteriális vagy vírusos fertőzés, megfázás, influenza okozza. A fertőző gyermekbetegségeknek (skarlát, kanyaró, rubeóla, diftéria, mumpsz) is gyakori velejárója.. Általában heveny formában jelentkezik, majd könnyen krónikussá fajul. Akut vagy krónikus laryngitist okozhatnak a levegővel belélegzett izgató vagy káros anyagok (a légszennyeződés, a por, a gőzök, a gázok, a vegyi anyagok, a dohányfüst) is. A színészek, énekesek és pedagógusok esetében a hangszalagok túlerőltetése okozta gégegyulladás jellegzetes foglalkozási ártalom. Az akadályozott orrlégzés, illetve helytelen légzés-és beszédtechnika mellett kialakult nyitott szájon át történő légzés szintén gégegyulladáshoz vezethet. A gége nedves gyulladása esetén a fokozott nyáktermelődés felrakódásokhoz, lepedékképződéshez vezet.
A váladék megreked, a szemhéj bőre megduzzad. Ha a váladék nem tör a felszínre, az árpát el kell távolítani. Árpa esetén száraz meleg (infralámpa, fűtőpárna) kezeléssel gyorsíthatjuk a gyulladásos folyamatot. Így a csomó hamarabb megérik, és a genny magától kiürül. Az árpa gyorsabban, hegképződés nélkül gyógyul. A jégárpa szerencsés esetben spontán visszafejlődhet. Legtöbbször azonban egyszerű szemsebészeti beavatkozással kell eltávolítani. A szemhéj erőteljes gyulladása — bőrpír, fájdalom, láz — esetén feltétlenül forduljunk szemorvoshoz. Ha az árpa a terápia ellenére sem fakad ki, nem gyógyul, az orvos felvágja és eltávolítja. A genny kifakadása után gyors, heg nélküli gyógyulás következik. Jégárpa esetén a duzzadt Meibom-mirigyek jól tapinthatók, fájdalmat azonban nem okoznak. Ha a beteg ellenálló képessége legyengült, a fertőzés könnyen átterjedhet a szemre, illetve az egész szemüregre. Belső árpa esetén a szövődmény veszélye nagyobb, ezért ezzel a betegséggel minden esetben forduljunk orvoshoz.